Az úgy volt, hogy kerestünk egy raktárat…
… a termelői finomságoknak, ahonnan elindulhat a reggeli pakkok kiszállítása. Meg ahova be is lehet jönni kolbászért, sonkáért, sajtért, lekvárért.
Aztán Balázs feldobta, hogy nem főzünk-e speciality kávét?Meg nem adunk-e jó borokat este a csipegetős tálakhoz?
Bandi persze belement, és mivel ő sem akart lemaradni ötletelésben, hát lett még mellé kovászos cipó, meg helyben sült házi pite, meg vajas croissant reggelire, és csapolt Szent András sörök estére.
A igényes gasztronómiára éhes és szomjas szarvasiak pedig úgy megszerették a helyet, hogy törzsvendégek lettek.
Mi pedig vendéglátósok, és nagyon szeretjük.
És hogy miért pont barátkozó?
Mivel nem vagyunk profi baristák, ezért kávézónak nem mernénk hívni.
A borhoz sem értünk, csak szeretjük.
Sőt. Igazándiból mindennemű gaasztronómiai szaktudást nélkülözünk, így maradt a lelkesedés, amivel ezt igyekszünk pótolni.
A vendégeink pedig legalább annyira különbözőek, mint mi, a Róka meg a Mackó.
Egy valami azonban összeköt minket:
Szeretünk jókat enni és inni. És szeretünk itt lenni.
